2015. nov 27.

Mi a fenének Alapjövedelem?! - Benyomások egy Alapjövedelem-konferenciáról

írta: Barabás Richárd
Mi a fenének Alapjövedelem?! - Benyomások egy Alapjövedelem-konferenciáról

Vendégszerzőnk: Dobrovits Orsolya írása

Az Alapjövedelem a kiszolgáltatottságot szüntethetné meg, mégpedig azonnal. Munkavállalói szempontból, és  szakszervezeti szempontból mindenképpen pozitív hatása lenne, mert azt az öntudatot adná vissza, hogy a munkavállalók kollektívája egyenrangú fél a munkaadókkal, nota bene az állammal szemben.

A Feltétel Nélküli Alapjövedelemről, vagy az Alapjövedelemről kevés szó esik a hazai“munkaalapú társadalomban”, annak ellenére, hogy a munkahelyek száma nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában folyamatosan csökken.  Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület szervezésében 2015. november 20-21-én, Budapesten a Classic Hotelben tartottak erről egy rangos nemzetközi konferenciát. A résztvevők Finnországtól Brazíliáig a világ számos pontjáról érkeztek, többségük olyan országból, ahol a lakosság gazdasági helyzete lényegesen jobb a hazainál, mégis fontosnak tartják a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését. Az előadásokat hallgatva némi remény ébredt bennem, hogy egyre többen vagyunk, akik megoldásokat keresünk arra, hogy emberhez méltó módon élhessünk.

Akár a feltételhez kötött, akár a feltétel nélküli alapjövedelemről beszéltek az előadók – bár a konferencia szervezői mindenképp ez utóbbihoz ragaszkodnak – mindannyian egyetértettek abban, hogy nagy változás ellőtt áll az emberiség és első körben a változást nem a kormányoktól kell várni, hanem az embereket kell rávenni, hogy akarjanak változtatni. Az ökológiai közgazdászként Dr. Köves Alexandrának az az álláspontja, hogy nem tartható már tovább a gazdasági növekedés, ezért is kell újra értelmeznünk a modern emberi lét mibenlétét, vagy akár azt, hogy mit is jelent az a szó, hogy “munka”. Teszem hozzá, már csak azért is, mivel itthon milliós nagyságrendben vannak olyanok, akik 8 órás teljes foglalkoztatottként sem keresik meg a létminimumhoz szükséges jövedelmet! Arról nem is beszélve, hogy sokunk munkájának az értéke egyáltalán nem mérhető hagyományos módon verejtékcseppekben, munkaórákban,óradíjakban.

A beígért hazai egymillió új munkahelyből semmi nem látszik, még úgy sem, hogy a radikálisan “leépített”  közszférát megtűzdeli a kormány közmunkásokkal és sajátságos felfogásában kommunikálja azt, hogy mennyi embernek biztosít munkát. Míg a közmunkaprogram meghirdetésekor még  törvény védte a meglévő munkahelyeket, ezt a törvényt csöndben, 2013-ban megváltoztatta a kétharmad, így könnyen előfordulhat – és sajnos elő is fordul – hogy azért veszíti el valaki a közalkalmazotti helyét, mert  a költségvetésnek olcsóbb, ha ebben a speciális formában foglalkoztatják tovább. Felháborító ez a kiszolgáltatottsági háló, amit a kormány kivetett, és közel járunk ahhoz, hogy újra bevezetésre kerüljön a hírhedett fogalom: “közveszélyes munkakerülő”.

ut9pw.jpg

Jogaink között nem szerepel, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér járna, ellenben az az alaptörvényben benne van, hogy: “Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a  közösség gyarapodásához.”

A kiszolgáltatottság tudatos megteremtésével kényszeríteni lehet ma Magyarországon sokakat arra, hogy törődjenek bele, fogadják el az újkori rabszolgaságot. Sőt, lévén, hogy egyes területeken semmilyen munkalehetőség nincs,  semmiféle segély sincs, szerencsétlen emberek tízezrei nem látják, (mondhatnók, nem engedik látniuk) a fától az erdőt és maguk követelik az éhbérrel(!) járó közmunkát.

A konferencia jól szervezett és pergő volt. A második napot Tordai Bence kezdte aki, lendületesen ismertette a PM további terveit az alapjövedelem bevezetésével kapcsolatban. Helyben többen hivatkoztak arra is, hogy Surányi György korábban úgy nyilatkozott, hogy saját  számításai alapján, az alapjövedelem a mai Magyarországon bevezethető. Igen, a mai Magyarországon, csak szándék kérdése. A konferencián másokkal együtt Pogátsa Zoltán is, Székely Tamás is elmondták,hogy a jelenlegi extra alacsony bérszínvonal mellet nem lehet és nem is lesz Magyarország gazdaságilag versenyképes. Pogátsa osztotta azt a nézetet, hogy - struktúra átalakítása révén - gazdaságilag nem jelentene plusz terhet a költségvetésnek az alapjövedelem bevezetése.

A társadalmi változáson mindenképpen el kell gondolkodnunk közösen, és úgy tűnik, hogy a meglévő hazai problémákra is a leggyorsabb és a legszélesebb körben pozitív eredményt felmutató lehetséges megoldás, az alapjövedelem bevezetése lehet.

Dobrovits Orsolya

Szólj hozzá