A tegnapi nap piszkosul felemelő volt. Tízezrek gyűltek össze, majd vonultak végig a fővároson, hogy tiltakozzanak a tervezett internetadó ellen! Közösen megtöltöttük a Hősök terét és világító telefonokkal fényt vittünk az éjszakába….

Ha korábban kérdezték tőlem, “mikor nyílik már föl végre az emberek szeme?”, mindig azt válaszoltam, hogy figyeljétek meg, egy egészen apró dolog lesz az, ami kiveri majd a biztosítékot. Na nem mintha a tervezett internetadó apróság volna! Sőt! Hiszen egyrészt újabb adó, ami már megint minket nyomorítana, másrészt pont a legszegényebbek járnának újra a legrosszabbul, harmadrészt jelentősen csökkentené a hozzáférés lehetőségét és azokat zárná ki a társadalom egy igen jelentős szeletéből, akiknek integrációra a leginkább szükségük volna és végül, de nem utolsó sorban, ezt úgy is értelmezhetnénk, mint az internetcenzúra kezdetét Magyarországon!

Egyszóval nagyon is fontos az internet szabadságának a kérdése! A meglepő  inkább az, hogy miért pont ez és miért pont most? Hiszen láttunk már karón varjút: ott volt a MANYUP államosítás, a trafik-koncessziók ügye, az egyetemek kivéreztetése, a erőszakos központosítás, a korrupciós botrányok, hajléktalan üldözés, rokkant járadékok elvétele, ÁFA emelés, fácánvadászatok, Rogán-táskák és Szijjártó-villák, az amerikai kitiltási botrány, a Paks-ügy, Putyin ülepének folyamatos fényesre nyalása, az európai normák mindennapos megszegése és még hosszan sorolhatnám. Mégis a netadó volt az, ami ellen tiltakozva már több mint 210 ezren csatlakoztak egy Facebook-csoporthoz, ez volt az az ügy, ami a diáktüntetéseknél is több embert vitt utcára és ez volt az a pillanat, amikor már nem csak szóval, hanem tettel is jelezték az emberek a regnáló rezsimnek: eddig és ne tovább! Jó néhány ablak bánja a Lendvay utcában...

Ráadásul rengeteg volt a fiatal! Olyanok, akik talán korábban sosem jártak még tüntetésen, most mégis kijöttek, mert a kormány (és ha hihetünk a híreknek, akkor személyesen a miniszterelnök, akiről azt tartják, a wifit is nehezen különbözteti meg a hifitől) olyasmibe tenyerelt, ami mindenkinél kiverte a biztosítékot. Ennyi erővel azt is megtilthatta volna, hogy a járdán sétáljunk, mert életszerűségben kábé az az ötlet vehetné fel idiótaságban a versenyt ezzel. Úgy tűnik, mégsem apatikus a fiatalság. :)

A legörvendetesebb az volt - és ez a skandálások nyomán egyértelműen kiderült - nincs itt semmiféle hályog a szemeken. Mindenki pontosan lát mindent! A NAV-ig felnyúló korrupciót, a hazug Fidesz-maffia gátlástalan hatalmommániáját, a demokrácia leépítését, az elhibázott gazdaságpolitikát, a szegénységet és az orosz nyalást. Majd a szociológusok megmondják, miért ma forrt fel a kuktában a víz, engem inkább az érdekel, hogy végre valahára úgy tűnik, felforrt!

Volt egy kis vandálkodás? Valljuk be, igen. Dehát nem volt istenien szellemes és a maga nemében még humoros is, hogy billentyűzetekkel, egerekkel és régi vinyókkal dobálták meg a kormánypárt székházát? Nem volt felemelő látni azt a sok világító telefont, ami mégis csak azt üzeni, hogy ez már a 21. század? Azért, mert a miniszterelnök egy technikai analfabéta, még nem kell visszaküldeni az országot a szellemi kőkorszakba...

Számomra egyébként az egyik legcsodálatosabb élmény az volt, amikor egy nádszálvékony leányzó egy kábé vele egy súlycsoportban lévő monitort hajított át nagy lendülettel a kerítésen! Nem gyűlölet volt az arcán, nem is félelem. Hanem mérhetetlen felszabadultság és öröm, hogy végre megmutathatja: “Én is itt vagyok!”

Ja, betört néhány ablak. Veszett már több is Mohácsnál. Természetesen nem indulhatunk el a vandalizmus irányába, de ami talán a legfontosabb, hogy az új generáció végre felébredt és hírt adott magáról. És az nagyon biztató! Tegnap kezdődött. Holnap folytassuk!